A humorban nem ismerte a tréfát. Imádott kártyázni, nevetni, megütköztetni, ugyanakkor mély érzésű, érzékeny ember volt. Folyton késett, szinte mindenhonnan, mindennel, írásai azonban halálosan találóak voltak. Nagy részük a New York Kávéház márványasztalain születtek.
Karinthy Frigyes magyar író, költő, műfordító. Sokgyerekes budapesti kispolgári családban született 1887. június 25-én. Apja költők és filozófusok barátja, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja volt, az ifjú Karinthy számára természetes volt az eleven szellemi közeg, művészeti, irodalmi, filozófiai viták légköre.
1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.
1905-ben leérettségizett, azután egyszerre kezdett bölcsészeti, orvosi, természettudományi stúdiumokat, de diplomát soha nem szerzett. Foglalkoztatta a tudomány és a technika fejlődése, a film és a rádió, ő maga is kipróbálta a repülőgépet és a léghajót.
1908-tól volt a Nyugat munkatársa. Bár Ady Endre, a lap legjelentősebb szerzője kritikus szemmel és jegyzetekkel követte minden mozdulatát, művelődéstörténeti jelentőségét azonnal meglátta benne. 1912-ben egyszerre jelent meg két novelláskötete, két humoreszkgyűjteménye, és az irodalmi paródiáit tartalmazó Így írtok ti, amellyel egy csapásra ismert és népszerű lett.
Az Így írtok ti, a kávéházi játékokból, nemzedéktársainak kigúnyolásából alakult karikatúrasorozat idővel tudatos enciklopédiává bővült, s nemcsak a magyar szerzők arcképcsarnoka teljesedett ki, hanem világirodalmi és műfaji tematikával is gazdagodott. Máig ható sikerének titka, hogy Karinthy a célba vett írói egyéniség egész karakterét, az alkotói modor és modorosság torzképét rajzolta meg.
Főként újságokba, folyóiratokba (Nyugat, Magyar Írás, stb.) írt, több mint ötezer cikket alkotott életében, ezek között akad riport, tudósítás, útinapló, filozófiai eszmefuttatás, irodalmi elemzés, tűnődés a politika állásáról és temérdek humoreszk.
Egy életre szóló barátság Karinthynak tőle merőben ellentétes személyiséggel bíró ember barátja volt: Kosztolányi Dezső. Noha külsőben semmiben sem hasonlítottak egymásra, alkatban annál inkább: mindketten játékosak, kamaszosan fiús viselkedéssel bírtak, rendkívül érzékenyek voltak. Híresek a közös tréfáik és ugratásaik, például Kosztolányi Nyár, nyár, nyár című versében a sorok kezdőbetűit összeolvasva ez jön ki: “Nyald ki a seggem Karinthi”.
Az első világháború kitörése után kinyilvánította pacifizmusát, a Swiftet idéző Utazás Faremidóba című regénye és a Holnap reggel című drámája is háborúellenes motívumokat tartalmaz. A szélsőséges diktatúrák szerinte az emberi ostobaság, a szellemi tunyaság megnyilvánulásai. Regényeiben, humoreszkjeiben, elbeszéléseiben a hagyományos formákat a groteszk, az abszurd, a fekete humor irányába fejlesztette tovább.
1936-ban agydaganatot diagnosztizáltak nála, a neves svéd professzor, Olivecrona műtötte meg. Ebből az “élményből” született a Mennyei riport és az agyműtétre reflektáló Utazás a koponyám körül című regénye. A műtét után öt évre szóló nagyszabású írói tervet készített, de csak tárcákra, karcolatokra futotta erejéből. Karinthy Frigyes 1938. augusztus 29-én halt meg Siófokon.
Híres volt arról, hogy sem a megbeszélt napokat, sem a megállapított időpontokat, kézirat, cikkek leadásának napjait nem tartotta be soha. Saját életkorában is tévedett egy kerek esztendővel, egy évvel állandóan fiatalabbnak mondta magát. Kosztolányi egyszer azt mondta: “Sietek haza, mert Karinthy megígérte, hogy eljön hozzánk, és hátha megfeledkezett róla, hogy megígérte, és csakugyan eljön.”
Bródy Miksa: Az udvarias főpincér
„A Newyork kávéházban, Karinthy Frigyes barátunk hozatott egy rostélyost. Rövid idő múlva megjelent maga Gyula bácsi, a főpincér a húsdarabbal, amelyet Karinthy egy ideig gyanús szemmel nézegetett. Majd az egész rostélyost villájára fűzve, mélységes elkeseredéssel így szólt: – Hallja, Gyula mester, ez a rostélyos olyan vékony és olyan átlátszó, hogy olvasni lehetne rajta keresztül. Gyula udvariasan felelt: – Mit parancsol olvasni, Karinthy úr?”
A Micimackó Magyarországon 1935-ben jelent meg Karinthy Frigyes humort sugárzó magyarításában.