Egészséges életmódunk elengedhetetlen része a leves. Laktató, gazdag, és ha beleássuk magunkat a leves receptek sokaságába, minden napra találhatunk kedvünkre valót. Sokban segíthet megtartani a vonalainkat, ha tisztában vagyunk azzal, mivel tudjuk kalóriaszegényebbé, ám nem kevésbé finommá és laktatóvá varázsolni az egyik legváltozatosabb fogásunkat.
Magyarország a levessel kapcsolatban olyan, mint Olaszország a fagyival. Nem a mi találmányunk, mégis tökéletessé és sokszínűvé tettük. Ha a különböző országok leves kínálatát nézzük, akárcsak az étlapokon is, alig találunk választékot, ehhez képest Magyarország „leves nagyhatalomnak” számít.
Az igazi kalóriaszegény levesek
Vannak olyan meleg finomságok, amelyekkel jól tudunk lakni, de nem kell aggódnunk a bevitt energia miatt. Ezek a híglevesek, vagyis azok, amelyek nem tartalmaznak sűrítő anyagot. Ezek a húslevesek, amelyek szinte bármilyen húsból és csontból készülhetnek, ezekhez rengeteg zöldséget és fűszerfélét tudunk adni. Nagyszerűsége abban rejlik, hogy hosszú időn át, alacsony hőmérsékleten főzzük, ez idő alatt pedig a húsból és csontokból rengeteg ízanyag oldódik ki, ez adja a leves koncentrált ízét.
A húslevesek királynője az erőleves, vagyis a consommé. Ez a leves tökéletesen áttetsző, ehhez derítik, vagyis eltávolítanak belőle mindent, még a legkisebb úszkáló elemet is.
Sűrített fogások: a laktatóbb levesek
A magyar konyha roppant találékony sűrítés terén, a fogásunk ettől tartalmasabbá válik. Ilyen sűrítési megoldás a rántás, amikor valamilyen zsiradékon lisztet pirítunk és hozzákeverjük a levesünkhöz. Könnyebb változata a habarás, amikor a lisztet tejjel, tejföllel, tejszínnel, joghurttal vagy kefirrel keverjük el, és ezt öntjük a levesbe. Ezekkel érdemes óvatosan bánni akkor, ha a vonalaink megőrzésére törekszünk, zsír és szénhidráttartalmuk miatt nem a diétánk malmára hajtják a vizet. Persze ha egy kiadós bablevesre fáj a fogunk, a sűrítés már nem oszt, nem szoroz. Ha csak egytálételként fogyasztjuk a sűrített leveseket, és mást nem eszünk utána, akkor még van remény.
Krémes élvezet
Ha nem vagyunk oda az egész zöldségekért és gyümölcsökért, de az ízüket szeretjük, akkor ez az egyik legjobb formája a feldolgozásuknak. A hozzávalókat passzírozhatjuk, vagy turmixolhatjuk, hozzávaló pedig lehet bármilyen zöldség, gyümölcs. Ha sűrítésnél nem használunk túl sok lisztet és tejszínt, vagy alternatív sűrítőanyagokat használunk, mint például rizsliszt, grahamliszt vagy keményítő, akkor sokat javíthatunk a leves kalóriabarátságán. Sok esetben a sűrítőanyagok is kispórolhatók, ezek nélkül is kellemes állagú, ízletes és kímélő fogásokat kaphatunk.
Ragulevesek
Ezeket nem főként a levükért fogyasztjuk, hanem azért mert hozzávalók tekintetében kiadós és bő választékot használunk fel. Ezek összességében érik el azt az ízharmóniát, amelyet egy sűrű levestől elvárunk. Az alapvető alapanyagok mellett számtalan féle levesbetéttel tehetjük még kiadósabbá fogásunkat: húsból, belsőségekből készül kiegészítőkkel, például májgombóccal, gyúrt és kevert tésztákkal, így például galuskával, vagy éppen különböző gabonafélékkel, mint a bulgur.
A ragulevesek nem valók előételnek, ezeknek helyet kell szorítanunk a hasunkban, és időt kell adnunk, hogy kipihegjük magunkat utánuk. ezeket a leveseket sokszor tejföllel vagy tejszínnel gazdagítják, éppen ezért a formáikra érzékeny hölgyek ne fogyasszák túl gyakran, persze időnként el lehet csábulni lelkiismeret-furdalás nélkül is. A magyar konyha kínálata egyébként igen gazdag ragulevesekből, ilyen például a Jókai-bableves, a tárkonyos raguleves vagy a palóc leves.
