Történet 1894

A New York Kávéház története 1894-től napjainkig

Egy párizsi kávéházi találkozástól Budapest ikonikus történelmi kávéházáig.

A világ legszebb kávéháza, ahová 1894 óta generációk lépnek be ugyanazzal az érzéssel: „Ezt látni kell.”

Egy palota, egy kávéház, egy legenda

A New York Kávéház története nem csupán egy épület vagy egy vendéglátóhely története. Az 1894-ben megnyílt, a New York Palota földszintjén működő kávéházban a történelmi örökség, az építészeti szépség, a kávéházi szellemiség és az élő hangulat fonódik össze Budapest kulturális emlékezetével.

A kávéház volt biztosítótársasági palota reprezentatív tere, irodalmi műhely, szerkesztőségi találkozóhely, elegáns étterem, a pesti éjszaka egyik fontos helyszíne, később sportszerkereskedelmi központ és Hungária étterem is. Volt idő, amikor úgy tűnt, elveszíti régi ragyogását, majd a 21. században újra Budapest egyik ikonikus történelmi kávéházává és kiemelt látványosságává vált.

Ismerje meg, hogyan született meg a New York Palota, hogyan nyílt meg 1894-ben a kávéház, mit őriz a kulcs Dunába dobásának legendája, és hogyan vált a New York Kávéház újjászületése után ismét a város egyik meghatározó helyszínévé. Olyan hellyé, ahol a múlt nem vitrinekben él tovább, hanem a mindennapi vendégélmény része.

Idővonal
1894-től napjainkig
1892–1894

Felépül a New York Palota Budapest Nagykörútján, a New York Life Insurance Company reprezentatív bérpalotájaként.

1894

Megnyílik a New York Kávéház a palota földszintjén.

1900-as évek eleje

A kávéház a magyar kulturális élet egyik fontos találkozóhelyévé válik.

1908

Elindul a Nyugat folyóirat, amelynek szerzői és szerkesztői szorosan kötődnek a New York Kávéház szellemi köréhez.

1920-as évek

A New York Kávéház újra pezsgő társasági és éjszakai helyszínként működik.

1940-es évek vége

A kávéház elveszíti eredeti funkcióját, majd más szerepben él tovább.

1954

Hungária néven újra vendéglátóhelyként működik.

2006

A felújított New York Palota és a kávéház újra megnyílik.

2007

A műemléki helyreállítás Europa Nostra-díjat kap.

2011–2012

A New York Kávéház nemzetközi elismerést kap: a világ legszebb kávéházai között tartják számon.

Ma

A New York Kávéház Budapest egyik ikonikus, bakancslistás történelmi kávéháza.

húzza vagy görgesse végig

Olvassa el a New York Café történelmi szakaszait

Történelmi fejezetek
A történet nem Budapesten, hanem egy párizsi kávézóban kezdődött.
1894-ben megnyíló kávéház már az első pillanattól különleges látványt nyújtott
A New York Kávéház legendás történetei
A New York Kávéház a 20. század elején vált igazán irodalmi kávéházzá.
A New York így vált a századfordulós Budapest egyik legfontosabb alkotói központjává.
A művelt arisztokrata a pincér kabátban, méltóság a tálca mögött.
A New York Kávéház története nem volt töretlen fénykor.
Új fejezet kezdődött a New York Palota történetében.
01

A történet nem Budapesten, hanem Párizsban kezdődött. Max Aufricht – későbbi nevén Arányi Miksa – a Café de la Paix világában került kapcsolatba a New York Life Insurance Company vezetőivel. A biztosítótársaság magyarországi jelenlétéhez méltó, reprezentatív székházat kívánt létrehozni Budapesten.

Így született me a New York Palota gondolata: egy olyan épületé, amely egyszerre képviselte a kor pénzügyi erejét, nagyvárosi eleganciáját és a századforduló Budapestjének ambícióját. Az elképzelés valósággá vált: a palota 1892 és 1894 között épült fel Budapest Nagykörútján. 

A földszinten kávéház kapott helyet – tudatos döntés eredményeként. A kor kávéházai ugyanis nem csupán vendéglátóhelyek voltak, hanem az üzleti, társasági és kulturális élet meghatározó találkozópontjai is. Ebben a különleges környezetben nyitotta meg kapuit 1894-ben a New York Kávéház. 

02

A New York Palota 1892 és 1894 között épült fel az Erzsébet körút, a Dohány utca és az Osváth utca által határolt területen. Terveit Hauszmann Alajos készítette Korb Flóris és Giergl Kálmán közreműködésével. 

A földszinten 1894-ben megnyíló kávéház már az első pillanattól különleges látványt nyújtott. Csavart márványoszlopok, aranyozott részletek, mennyezeti freskók, velencei csillárok, karzatok és gazdagon díszített terek fogadták a vendégeket.

A századforduló Budapestjén a kávéház nem csupán kávézásra szolgált. A New York Kávéház már ekkor több volt, mint vendéglátóhely: társasági tér, városi színpad és szellemi találkozópont lett, ahol üzletemberek, újságírók, írók, szerkesztők és művészek fordultak meg. Itt születtek ötletek, cikkek, versek, szerkesztőségi döntések és legendák.

03

A New York Kávéház egyik legismertebb legendája szerint a megnyitás után a kávéház kulcsát a Dunába dobták, hogy a hely soha ne zárhasson be.

 A történet sokáig egy jókedvű újságírócsoporthoz, sőt Molnár Ferenchez kapcsolódott.

A részletek azonban nem bizonyíthatók ilyen egyértelműen: Molnár Ferenc 1894-ben még mindössze tizenhat éves volt, így aligha lehetett az első megnyitó meghívott vendégei között. A kutatók valószínűnek tartják, hogy az anekdota egy későbbi alkalomhoz, az újjáépített kávéház 1927-es megnyitójához kötődik, amikor Molnár már ünnepelt író volt, a New York pedig valóban a pesti éjszaka egyik fontos találkozóhelyeként működött.

Az anekdota több változatban él, és nem kezelhető bizonyított történeti tényként. Éppen ezért legenda: azt fejezi ki, amit a New York Kávéházról generációk óta gondolunk. Hogy ezt a helyet nem lehet egyszerűen bezárni.

A kávéház története később valóban sokszor bizonyította ezt. Megváltozott a neve, más funkciót kapott, elveszítette régi fényét, majd újra visszatért.  A kulcs legendája így nemcsak egy anekdota, hanem a New York Kávéház túlélésének és újjászületésének jelképe is.

A hagyomány a 21. században is tovább élt. A kávéház vezetősége a 2014-es, 120 éves jubileum alkalmából utánajárt a történetnek, majd jelképesen életre keltette a legendát: Molnár Ferenc unokája, Sárközi Mátyás író a Lánchídról a Dunába dobta a kávéház kulcsait, hogy a New York legalább újabb 120 évig nyitva álljon.

Vannak legendák, amelyeket nem azért őrzünk, mert minden részletük bizonyítható, hanem mert magukban hordozzák egy hely szellemét és örökségét.

04

A New York Kávéház a 20. század elején vált igazán irodalmi kávéházzá. A Harsányi fivérek idején a hely nemcsak vendégeket fogadott, hanem alkotókat is: írók, költők, újságírók és szerkesztők jártak ide nap mint nap.

Harsányi Adolf pontosan értette, mire van szüksége egy írónak. A kávéházban ott volt a tizenhat kötetes Pallas Lexikon, Budapest lak- és címjegyzéke, a Helységnévtár, a Pénzügyi Kompassz és a vasúti menetrend is. Ha valaki elakadt munka közben, elég volt kérni, és már érkezett is a szükséges kötet vagy információ.

A New Yorkban dolgozni is lehetett. A vendégek kaptak „kutyanyelvet”, vagyis cégjelzéses papírcsíkot, mellé tollat és tintát. A kávéház asztalainál nemcsak beszélgetések zajlottak, hanem cikkek, novellák, versek és szerkesztőségi ötletek is születtek.

A történethez hozzátartozik Reisz Gyula, a legendás fizetőpincér is, akit mindenki csak Gyulaként ismert. Huszonhat éven át adott hitelt azoknak az íróknak, akikben tehetséget látott. Írószert, biztatást, aszpirint és türelmet adott, sokak számára pedig a kávéházi élet egyik legfontosabb támasza lett.

A Nyugat szerzői és szerkesztői számára a New York nem egyszerű háttér volt, hanem munkahely, találkozóhely és inspirációs tér. Az első nagy korszakot az első világháború törte meg, de a húszas-harmincas években a kávéház újra pezsgő társasági helyszínné vált. Tarján Vilmos idején melegkonyhával bővült, a Mélyvíz terem pedig Budapest éjszakai életének egyik központja lett. A legenda szerint volt olyan időszak, amikor egy amerikai dzsesszzenekar is játszott, sőt egy reggeliző fóka is a New York hírét vitte.

A gazdasági válság, a bérlőváltások és a háború később lezárták ezt a korszakot. De a New York irodalmi emlékezete megmaradt: a hely neve továbbra is összeforrt azokkal az írókkal, művészekkel és történetekkel, amelyek Budapest egyik legfontosabb kávéházi legendájává tették.

05

1908-ban elindult a Nyugat, a következő évtizedek egyik legfontosabb irodalmi folyóirata. Szellemi otthona hamarosan a New York Kávéház lett: a karzaton dolgozott Osvát Ernő, a lap legendás szerkesztője, akinek emléktáblája ma is látható a kávéházban.

A hagyomány szerint itt kerültek asztalra első írások, kéziratok, ötletek és viták. A New York karzata nem egyszerűen találkozóhely volt, hanem szerkesztőség, műhely és inspirációs tér egyszerre. Ide kötődött Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Ady Endre, Babits Mihály, Karinthy Frigyes, Heltai Jenő, Krúdy Gyula és még sokan mások.

A kávéház azonban nemcsak az íróké volt. A képzőművészek „Nyehónak” becézték, a kritikusok a híres veseasztalnál vitatták meg a művészeti élet eseményeit, a filmesek a karzaton szerkesztettek, a zenészek pedig ugyanúgy otthonra találtak benne. A New York így vált a századfordulós Budapest egyik legfontosabb alkotói központjává.

Márai Sándor mondata pontosan összefoglalja ezt a világot: „Kávéház nélkül nincs irodalom.”

06

A régi kávéházi világban a pincér nem egyszerű kiszolgáló volt, hanem a társasági élet diszkrét irányítója. Ismerte a vendégek szokásait, tartozásait, kéziratait, hangulatait, és sokszor azt is, kinek mire van szüksége ahhoz, hogy tovább tudjon dolgozni.

A művelt arisztokrata a pincérkabátban, méltóság a tálca mögött.
A New York legendáriumában fennmaradt egy művelt, rangját vesztett nemes története is, aki a kávéházban pincérként dolgozott tovább. A történet szerint több nyelven beszélt, otthonosan mozgott az arisztokraták, diplomaták és művészek világában, miközben tálcával a kezében szolgálta ki a vendégeket. 

Amikor egy korábbi kártyapartnere felismerte és megsajnálta, ő állítólag csak annyit válaszolt: „A kártya úriemberhez méltó módon vett el mindent, én pedig úriemberhez méltóan szolgálom ki azokat, akiknek még van mit elkártyázniuk.”

Akár történeti tényként, akár kávéházi legendaként tekintünk rá, jól mutatja a New York világát: itt elmosódtak a társadalmi határok. Egy asztalnál ülhetett író, szerkesztő, politikus, arisztokrata, kezdő újságíró és lecsúszott nemes. A „főúr” megszólítás ebben a közegben nem puszta udvariasság volt, hanem a kávéházi személyzet rangjának és szerepének elismerése.

07

A New York Kávéház története nem csupán a fénykorról szólt. Az első világháború, a gazdasági válság, majd a második világháború alapjaiban változtatta meg Budapest kávéházi életét.
1947 áprilisában a New York Kávéházat újjáépítési munkálatok miatt bezárták. Az egykori kávéházi tér ezután egészen más szerepet kapott: a Gazdasági Főtanács a Sportszerkereskedelmi Nemzeti Vállalatnak ajánlotta fel. A Magyar Nemzet 1949. január 1-jei száma így számolt be a változásról: „A világ legszebb kávéháza sportszerkereskedelmi központ lesz.” 
Vagyis a címet, amit ma díjként emlegetünk, már 1949-ben is természetesnek vették. Csak épp nem volt kávéház.

1954-ben Hungária néven tért vissza a vendéglátás a palota falai közé. Bár már nem a klasszikus kávéházi formában működött, sokak számára továbbra is a régi New York emlékét idézte.  A város megőrizte a kávéház nevét, történeteit, íróit, művészeit és legendáit – mindazt, ami később lehetővé tette, hogy a New York Kávéház ismét visszataláljon önmagához. 

08

Az ezredforduló után új fejezet kezdődött a New York Palota történetében. A palotát 2001-ben az olasz Boscolo-csoport vásárolta meg, azzal a céllal, hogy luxusszállodát alakítson ki benne, és visszaadja az épület történelmi rangját. A műemléki terveket az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ szakemberei készítették; a kávéház mobíliáinak megtervezésére Tihany Ádám belsőépítészt kérték fel.

A műemléki helyreállítás során korábban nem ismert értékek is előkerültek. A cél nem pusztán az volt, hogy a tér újra szép legyen, hanem hogy a New York Kávéház ismét élő, működő kávéházként térjen vissza Budapest életébe.

Az épület és benne a régi pompát idéző New York Kávéház 2006. május 5-én nyílt meg újra.
A műemléki helyreállítás 2007-ben Europa Nostra-díjat kapott.
A palota ma az Anantara New York Palace Budapest Hotel otthona, földszintjén a New York Kávéházzal. A kávéház 2009 óta az Eventrend Group üzemeltetésében működik.

Ma a New York Kávéház egyszerre történelmi emlékhely, építészeti látványosság, nemzetközi turisztikai célpont és működő kávéház.

A legenda ma is él

A New York Kávéház ma is azt az élményt kínálja, amely miatt több mint 130 éve újra és újra beszélnek róla.

Van, aki a története miatt érkezik.
Van, aki az enteriőr látványért.
Van, aki egy reggeli kávét,  egy desszertet, ebédet vagy vacsorát szeretne fogyasztani a világ egyik legismertebb kávéházi terében.
És van, aki egyszerűen azért jön, mert Budapest bakancslistás helyszínei között a New York Kávéház ma már kihagyhatatlan látványosság.

A történet 1894-ben kezdődött, és ma már minden nap új vendégekkel folytatódik.

Kapcsolódó aloldalak

Palota és építészet

Ismerje meg a New York Palota építészeti részleteit, a csavart márványoszlopokat, a mennyezeti freskókat, a homlokzat díszeit és El Asmodáj alakját.

Irodalmi élet

A Nyugat, az íróasztalok, a kávéházi anekdoták, a Művész Páholy és a New Yorkhoz kötődő alkotók történetei.

130 éves jubileum

A 130 éves évforduló gálaestje, a vendégélmény, a műsor, a gasztronómia és a New York Kávéház mai ünnepi arca.

GYIK

Gyakran ismételt kérdések

A New York Kávéház 1894-ben nyílt meg a New York Palota földszintjén, Budapest Nagykörútján.

A palota Hauszmann Alajos tervei alapján készült, Korb Flóris és Giergl Kálmán közreműködésével.

Az épületet a New York Life Insurance Company magyarországi székházának építették. Innen ered a New York Palota és a New York Kávéház neve.

A kulcs Dunába dobásának története a New York Kávéház legismertebb legendája. Több változatban él, de nem kezelhető bizonyított történeti tényként.

A palota nagy felújítása után a New York Kávéház 2006-ban nyílt meg újra régi pompáját idéző formában. A műemléki helyreállítás 2007-ben Europa Nostra-díjat kapott.

A New York Kávéház irodalmi életét, a Nyugat korszakát és az írókhoz kapcsolódó anekdotákat az Irodalmi élet aloldal mutatja be részletesen. 

A környéken fizetős közterületi parkolás érhető el, illetve az Anantara New York Palace Budapest fedett parkolója az Osvát utca felől közelíthető meg.