Irodalmi élet a
New York Kávéházban

Ahol az írók, költők, újságírók és művészek nemcsak találkoztak, hanem alkottak is.

A New York Kávéház már megnyitása után rövid idővel Budapest egyik legfontosabb szellemi találkozóhelyévé vált.

 A biztosítótársasági palota földszintjén működő kávéház nemcsak fényűző enteriőrjével vonzotta a vendégeket, hanem azzal a sajátos világgal is, amelyben írók, szerkesztők, újságírók, festők, filmesek, zenészek és kritikusok találtak egymásra.

A New York nem egyszerű háttér volt a magyar irodalom történetében. Munkahely, szerkesztőség, találkozópont, társasági tér és inspirációs közeg volt egyszerre. Itt gyűltek össze a Nyugat munkatársai, itt fordultak meg a Pesti Napló szerzői, itt vitáztak kritikusok, itt vártak premierek után színészek, rendezők és zenészek, és itt születtek azok az anekdoták, amelyek máig a kávéház legendáriumához tartoznak. 

A múlt influenszerei

Ha ma azt mondjuk: influenszer, olyan emberekre gondolunk, akik gondolatokat, ízlést, stílust és közbeszédet formálnak. A századforduló Budapestjén ezt a szerepet az írók, költők, újságírók, kritikusok, színészek és szerkesztők töltötték be.

A New York Kávéház az ő közösségi terük volt. Itt lehetett találkozni, figyelni, vitázni, jelen lenni. Egy jól sikerült mondat, egy új vers, egy kritika vagy egy színházi pletyka innen indulhatott tovább a lapokba, szerkesztőségekbe, színházakba és társasági körökbe.

Ezért a New York irodalmi öröksége nemcsak arról szól, kik ültek az asztaloknál. Arról is, hogyan működött Budapest kulturális nyilvánossága: kávé mellett, kéziratok fölött, élő szóban, vitában, humorban és néha kíméletlen kritikában.

Írók, akiknek története ma is él

a világhírű színpadi szerző és bonviván

Molnár Ferenc

Molnár Ferenc neve összeforrt a pesti kávéházi világgal és a New York legendáival. Színpadi szerzőként, újságíróként és társasági emberként pontosan értette azt a közeget, ahol egy jó mondat, egy szellemes megjegyzés vagy egy késő estig tartó beszélgetés is történetté válhatott. Alakja ma is a New York könnyed, elegáns, nagyvárosi oldalát idézi.

aki otthonaként tekintett a New York Kávéházra

Heltai Jenő

Heltai Jenő számára a New York nem egyszerű találkozóhely volt, hanem szinte második otthon. Itt sűrűsödött össze az a világ, amelyben a Pesti Napló, a Nyugat munkatársai, kritikusok, színházi emberek és filmesek nap mint nap találkoztak. A kávéház számára egyszerre jelentett munkahelyet, társasági teret és inspirációs közeget.

a szatirikus lángelme

Karinthy Frigyes

Karinthy Frigyes alakja elválaszthatatlan a kávéházi humortól, a gyors észjárású vitáktól és a váratlan fordulatú anekdotáktól. A New York márványasztalai mellett nemcsak beszélgetett, hanem dolgozott is: írásainak világa ugyanabból a szellemi pezsgésből táplálkozott, amely a kávéházat a magyar irodalom egyik legendás helyszínévé tette.

a szellemi jelenlét embere

Babits Mihály

Babits Mihályt nem a harsány kávéházi bohémvilág, hanem a gondolkodás, a szerkesztői figyelem és az irodalmi fegyelem kötötte a New York szellemi közegéhez. A Nyugat meghatározó alakjaként olyan korszakot képviselt, amikor a kávéház nemcsak társasági tér volt, hanem műhely is: viták, kéziratok, döntések és irodalmi irányok helyszíne.

a Nyugat nagy alakja

Ady Endre

Ady Endre a Nyugat köréhez kapcsolódva a New York irodalmi világának egyik meghatározó alakja lett. A kávéház karzata, a szerkesztőségi asztalok és a körülötte formálódó társaság mind ahhoz a szellemi közeghez tartoztak, amelyben a modern magyar irodalom új hangja megszületett. Jelenléte ma is erősíti a New York Kávéház irodalmi örökségét.

az állandó csínytevő

Kosztolányi Dezső

Kosztolányi Dezső a Nyugat nemzedékének egyik legsokoldalúbb alakja volt: költő, író, újságíró, nyelvművész és játékos megfigyelő. A New York kávéházi közegében az irodalom nem ünnepélyes távolságban létezett, hanem beszélgetésekben, vitákban, tréfákban és hirtelen megszülető mondatokban.

az örökös lázadó

Márai Sándor

Márai Sándor fiatalon, Krúdy Gyula nyomán kapcsolódott a New York Kávéház világához. A kávéház számára nemcsak társasági tér volt, hanem az irodalmi lét egyik alapélménye is: innen érthető igazán az a gondolat, amely ma is a New York kulturális emlékezetének egyik kulcsmondata: „Kávéház nélkül nincs irodalom.”

végletek között

Krúdy Gyula

Krúdy Gyula a kávéházi Budapest egyik legnagyobb mesélője volt. Otthonosan mozgott a New Yorkban, más kávéházakban és vendéglőkben is, miközben regények, novellák, karcolatok és legendák sokaságában örökítette meg azt a világot, amelyben a gasztronómia, az emlékezés és az irodalom szinte elválaszthatatlan volt egymástól.

a társaság sármőr lelke

Bródy Sándor

Bródy Sándor nemcsak íróként, hanem személyiségként is hatott a kor irodalmi életére. Szenvedélyes, szellemes, nagy társasági jelenlétű alak volt, aki műveivel és karakterével Adyra, Móriczra, Krúdyra, Szomoryra és Molnár Ferencre is hatással volt.

aki sohasem vesztette el a humorérzékét

Kálmán Jenő

Kálmán Jenő újságíróként, humoristaként és kabarészerzőként tartozott a New York kávéházi világához. Életútja hadifogságon, szerkesztőségeken és színházi közegeken vezetett át, de a történeteiben végig ott maradt az a könnyedség, amely a legnehezebb helyzetekben is emberivé tette a humort.

a szomorúság költője

Tóth Árpád

Tóth Árpád csendesebb alkat volt, mint a kávéházi legendák harsány szereplői, de a New York világához ő is szorosan kapcsolódott. A Nyugat első nemzedékének költőjeként és kivételes műfordítóként dolgozott, figyelt, írt, és a körülötte lévő világot finom, zenei nyelvvé alakította.

a saját hangjára talált írónő

Kaffka Margit

Kaffka Margit a Nyugat első nemzedékének egyik legfontosabb női hangja volt. Írásaiban saját tapasztalatból, erős belső nézőpontból szólalt meg, miközben természetes részévé vált annak a kávéházi-szerkesztőségi világnak, ahol Ady, Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád és Karinthy is formálta a modern magyar irodalmat.

Mindannyian annak a kulturális közegnek a részei voltak, amely miatt a New York Kávéház nemcsak vendéglátóhely, hanem Budapest egyik legfontosabb irodalmi emlékhelye lett.

Művészet és kávéház ma

A kávéház hosszú, és korántsem zökkenőmentes történelmét végigkísérte az irodalom és a művészetek pártolása. Íróink, költőink lábnyomában haladva mind a mai napig hűek szeretnénk maradni ehhez a törekvéshez. Ennek egyik ékes példája a nagy népszerűségnek örvendő New York Művész Páholy sorozatunk, amelyet évről évre a New York falai között Juhász Anna szervezésében rendezünk meg.

Miért fontos a New York Kávéház az irodalomtörténetben?

A 20. század elején írók, költők, újságírók és szerkesztők találkozóhelye volt. A Nyugat folyóirat több meghatározó alakja is kötődött a kávéházhoz.