Irodalmi élet a
New York Kávéházban
Ahol az írók, költők, újságírók és művészek nemcsak találkoztak, hanem alkottak is.
A New York Kávéház már megnyitása után rövid idővel Budapest egyik legfontosabb szellemi találkozóhelyévé vált.
A biztosítótársasági palota földszintjén működő kávéház nemcsak fényűző enteriőrjével vonzotta a vendégeket, hanem azzal a sajátos világgal is, amelyben írók, szerkesztők, újságírók, festők, filmesek, zenészek és kritikusok találtak egymásra.
A New York nem egyszerű háttér volt a magyar irodalom történetében. Munkahely, szerkesztőség, találkozópont, társasági tér és inspirációs közeg volt egyszerre. Itt gyűltek össze a Nyugat munkatársai, itt fordultak meg a Pesti Napló szerzői, itt vitáztak kritikusok, itt vártak premierek után színészek, rendezők és zenészek, és itt születtek azok az anekdoták, amelyek máig a kávéház legendáriumához tartoznak.
A múlt influenszerei
Ha ma azt mondjuk: influenszer, olyan emberekre gondolunk, akik gondolatokat, ízlést, stílust és közbeszédet formálnak. A századforduló Budapestjén ezt a szerepet az írók, költők, újságírók, kritikusok, színészek és szerkesztők töltötték be.
A New York Kávéház az ő közösségi terük volt. Itt lehetett találkozni, figyelni, vitázni, jelen lenni. Egy jól sikerült mondat, egy új vers, egy kritika vagy egy színházi pletyka innen indulhatott tovább a lapokba, szerkesztőségekbe, színházakba és társasági körökbe.
Ezért a New York irodalmi öröksége nemcsak arról szól, kik ültek az asztaloknál. Arról is, hogyan működött Budapest kulturális nyilvánossága: kávé mellett, kéziratok fölött, élő szóban, vitában, humorban és néha kíméletlen kritikában.
Írók, akiknek története ma is él
a világhírű színpadi szerző és bonviván
Molnár Ferenc
Bővebben
Molnár Ferenc neve összeforrt a pesti kávéházi világgal és a New York legendáival. Színpadi szerzőként, újságíróként és társasági emberként pontosan értette azt a közeget, ahol egy jó mondat, egy szellemes megjegyzés vagy egy késő estig tartó beszélgetés is történetté válhatott. Alakja ma is a New York könnyed, elegáns, nagyvárosi oldalát idézi.
aki otthonaként tekintett a New York Kávéházra
Heltai Jenő
Bővebben
Heltai Jenő számára a New York nem egyszerű találkozóhely volt, hanem szinte második otthon. Itt sűrűsödött össze az a világ, amelyben a Pesti Napló, a Nyugat munkatársai, kritikusok, színházi emberek és filmesek nap mint nap találkoztak. A kávéház számára egyszerre jelentett munkahelyet, társasági teret és inspirációs közeget.
a szatirikus lángelme
Karinthy Frigyes
Bővebben
Karinthy Frigyes alakja elválaszthatatlan a kávéházi humortól, a gyors észjárású vitáktól és a váratlan fordulatú anekdotáktól. A New York márványasztalai mellett nemcsak beszélgetett, hanem dolgozott is: írásainak világa ugyanabból a szellemi pezsgésből táplálkozott, amely a kávéházat a magyar irodalom egyik legendás helyszínévé tette.
a szellemi jelenlét embere
Babits Mihály
Bővebben
Babits Mihályt nem a harsány kávéházi bohémvilág, hanem a gondolkodás, a szerkesztői figyelem és az irodalmi fegyelem kötötte a New York szellemi közegéhez. A Nyugat meghatározó alakjaként olyan korszakot képviselt, amikor a kávéház nemcsak társasági tér volt, hanem műhely is: viták, kéziratok, döntések és irodalmi irányok helyszíne.
a Nyugat nagy alakja
Ady Endre
Bővebben
Ady Endre a Nyugat köréhez kapcsolódva a New York irodalmi világának egyik meghatározó alakja lett. A kávéház karzata, a szerkesztőségi asztalok és a körülötte formálódó társaság mind ahhoz a szellemi közeghez tartoztak, amelyben a modern magyar irodalom új hangja megszületett. Jelenléte ma is erősíti a New York Kávéház irodalmi örökségét.
az állandó csínytevő
Kosztolányi Dezső
Bővebben
Kosztolányi Dezső a Nyugat nemzedékének egyik legsokoldalúbb alakja volt: költő, író, újságíró, nyelvművész és játékos megfigyelő. A New York kávéházi közegében az irodalom nem ünnepélyes távolságban létezett, hanem beszélgetésekben, vitákban, tréfákban és hirtelen megszülető mondatokban.
az örökös lázadó
Márai Sándor
Bővebben
Márai Sándor fiatalon, Krúdy Gyula nyomán kapcsolódott a New York Kávéház világához. A kávéház számára nemcsak társasági tér volt, hanem az irodalmi lét egyik alapélménye is: innen érthető igazán az a gondolat, amely ma is a New York kulturális emlékezetének egyik kulcsmondata: „Kávéház nélkül nincs irodalom.”
végletek között
Krúdy Gyula
Bővebben
Krúdy Gyula a kávéházi Budapest egyik legnagyobb mesélője volt. Otthonosan mozgott a New Yorkban, más kávéházakban és vendéglőkben is, miközben regények, novellák, karcolatok és legendák sokaságában örökítette meg azt a világot, amelyben a gasztronómia, az emlékezés és az irodalom szinte elválaszthatatlan volt egymástól.
a társaság sármőr lelke
Bródy Sándor
Bővebben
Bródy Sándor nemcsak íróként, hanem személyiségként is hatott a kor irodalmi életére. Szenvedélyes, szellemes, nagy társasági jelenlétű alak volt, aki műveivel és karakterével Adyra, Móriczra, Krúdyra, Szomoryra és Molnár Ferencre is hatással volt.
aki sohasem vesztette el a humorérzékét
Kálmán Jenő
Bővebben
Kálmán Jenő újságíróként, humoristaként és kabarészerzőként tartozott a New York kávéházi világához. Életútja hadifogságon, szerkesztőségeken és színházi közegeken vezetett át, de a történeteiben végig ott maradt az a könnyedség, amely a legnehezebb helyzetekben is emberivé tette a humort.
a szomorúság költője
Tóth Árpád
Bővebben
Tóth Árpád csendesebb alkat volt, mint a kávéházi legendák harsány szereplői, de a New York világához ő is szorosan kapcsolódott. A Nyugat első nemzedékének költőjeként és kivételes műfordítóként dolgozott, figyelt, írt, és a körülötte lévő világot finom, zenei nyelvvé alakította.
a saját hangjára talált írónő
Kaffka Margit
Bővebben
Kaffka Margit a Nyugat első nemzedékének egyik legfontosabb női hangja volt. Írásaiban saját tapasztalatból, erős belső nézőpontból szólalt meg, miközben természetes részévé vált annak a kávéházi-szerkesztőségi világnak, ahol Ady, Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád és Karinthy is formálta a modern magyar irodalmat.
Mindannyian annak a kulturális közegnek a részei voltak, amely miatt a New York Kávéház nemcsak vendéglátóhely, hanem Budapest egyik legfontosabb irodalmi emlékhelye lett.
Művészet és kávéház ma
A kávéház hosszú, és korántsem zökkenőmentes történelmét végigkísérte az irodalom és a művészetek pártolása. Íróink, költőink lábnyomában haladva mind a mai napig hűek szeretnénk maradni ehhez a törekvéshez. Ennek egyik ékes példája a nagy népszerűségnek örvendő New York Művész Páholy sorozatunk, amelyet évről évre a New York falai között Juhász Anna szervezésében rendezünk meg.
Miért fontos a New York Kávéház az irodalomtörténetben?
A 20. század elején írók, költők, újságírók és szerkesztők találkozóhelye volt. A Nyugat folyóirat több meghatározó alakja is kötődött a kávéházhoz.