Művészek

A humorban nem ismerte a tréfát. Imádott kártyázni, nevetni, megütköztetni, ugyanakkor mély érzésű, érzékeny ember volt. Folyton késett, szinte mindenhonnan, mindennel, írásai azonban halálosan találóak voltak. Nagy részük a New York Kávéház márványasztalain születtek.

Pedig lett volna rá oka. Hadifogolyként megjárt a szibériai táborokat, de ott sem adta fel, ami számára a legfontosabb volt: a nevetést, a nevettetést és a színházat.

A szenvedélyes magyar író, drámaíró és publicista sem a visszafogott férfiak körét gazdagította. A „magyar Zola” műveivel és személyiségével is hatással volt többek között Ady Endrére, Móricz Zsigmondra, Krúdy Gyulára, Szomory Dezsőre és Molnár Ferencre is.

A New York Palota megnyitásának pillanatától kezdve magához vonzotta az alkotókat, legyen szó publicistáról, festőművészről vagy költőről. Bár a New York Palota biztosítói székháznak épült, kávéháza […]

Az író, költő termékenysége lenyűgöző, kezei alól több ezer írás, regény, karcolat, novella került ki. Azt a mai napig sem érti senki, hogy volt ezekre ideje, amikor állandóan kiskocsmákban, kávézókban, éttermekben töltötte az idejét. Fáradhatatlanul dolgozott, testi erejéről, szerelmi étvágyáról, a szakácsművészet, a finom nedűk iránt érzett vonzalmáról, féktelen mulatozásairól legendák keringtek. Megtapasztalta a gazdagságot, mégis szinte nincstelenségben halt meg 1933-ban.

A New York Kávéházra jellemző kulturális pezsgés mágnesként vonzotta a művészetek és írás szerelmeseit, képviselőit, fiatalokat és időseket egyaránt. Ebben a társaságban jelent meg 1918-ban mesterének, Krúdy Gyulának köszönhetően a 18 éves Márai Sándor is, aki akkori nevén, Grosschmid Sándorként a lázadó nemes származású ifjak körét szélesítette.

Az író, költő, újságíró, producer, dramaturg Heltai Jenő mindössze 23 éves volt, amikor a New York Kávéház 1894 október 23-án megnyitott. Miután hazatért Párizsból, ahonnan több újságnak is tudósított, gyorsan törzsvendég lett, igazi otthonának érezve a kávéházi miliőt.

Éjszakánként dolgozott, sokszor a New York Kávéház karzatán. Viharos szerelmi életében nem fogta vissza magát: ütött, aztán színdarabbal kért bocsánatot feleségétől - bár a főszerepet szeretőjének adta, akinek a férjével még párbajozott is. A bukásból és csalódásokból is kijutott neki, miközben itthon és külföldön is ünnepelt szerzőként tekintettek rá.

A magyar irodalom és a Kávéház történelme a kezdetektől egybeforrt. A páratlan szépségű New York Kávéház számos magyar költőnket megihlette köztük Kosztolányi Dezsőt is. Az ő tollából származnak az alábbi sorok is, amelyben egytől egyig szerepet kap a "Nyehó" a Kávéház is! Merengjen el a rövid szövegrészletekben, és érezze át a Kávéház egykori hangulatát is a rövid történetek, megjegyzések segítségével. Aki szereti a történelmet, szereti érezni a múlt szellemét, annak ez a néhány sor igazán örömet okozhat, és biztosan elcsábítja majd a Világ Legszebb Kávéházába, a New York Kávéházba!